Településünkről

 

Első okleveles említése 1267-ben történik terra Halaz  névalakban (Knauz, Strig. I.544). Mint várbirtokot 1267-ben V. István ifjabb király Jánosnak, a Csobánka fiának adományozta. Anjou Károly a pártütővé lett Csobánka-unokákat megfosztotta birtokaiktól, s Gyöngyöshalászt 1327-ben Kacsics nembeli Széchenyi Tamás erdélyi vajdának adta. Ezután a Salgai családé lett, de amikor ezek is hűtlenségbe estek, Zsigmond király 1426-ban a Berzeviczy, majd Rozgonyi családnak adományozta, Albert király pedig 1438-ban adomány levelet állított ki az utóbbiak javára. 1332-ben önálló plébánia, templomát 1350-ben említik, ekkor újítják.

A falu 1528-ban Báthory Andrásé, 1546-ban Losonczy Istváné. Ez a kiskorú Országh Kristófnak volt a gyámja, s ezen a címen kezelte az itteni Országh-birtokot, mely e falunak mintegy felét tette ki. 1600-ban Bódy Gáspár a Halász másik felére terjedő birtokát átruházta a Nyáry-örökös Dósa Tamásra. A XVII. század első felében birtokosok még a Földváry, Szegedi, Mosdósy, Győri, Péchy családok. (EKápHitL.A. 156, E.67, I. 133, K.442, M.308,) 1665-ben Dósa Ádám a megnemesített jobbágyának, Molnár Jakabnak adott el birtokrészeket és nemesi kúriát, mely a Kolompó nevű malommal együtt 1678-ban a Hamar családé lett. Ettől 1686 körül Almásy György és János szerezték meg. (HemL. Polg. per. no.155.) 1686-1696 között Halász a háborús viszonyok folytán elnéptelenedett. 1696 nyarán 18 telepes népesítette be újból.

 


1713-ban Vécsey János a felesége, Győry Zsuzsanna jogán bírt hat telkét eladta özv. Almásy Jánosnénak. (EKápHitL. BB. 110.) 1712-ben Orczy Istvánt beiktatták a Nyáry-jogon bírt halászi részek birtokába, ő lett a falu legnagyobb birtokosa, mellette az Almásy, Hamar, Bajcsi és Kada családok csak 2-3 jobbágytelket mondhattak magukénak. 1741-ben Kada Pál három halászi telkét átadta vejének, Gosztonyi Istvánnak és leányának, Kada Annának. E birtokra a Gosztonyiak adománylevelet is szereztek, ettől kezdve a Gosztonyiak hosszú időn keresztül birtokosok lettek Halászon. (Uo.GG. 476.) Haller Sámuel 1750-ben aziránt tett lépéseket, hogy a Hamar családtól visszaszerezze a Dósa család egykori birtokrészeit, amelyeket ő Nyáry-jussnak minősített. 1771-ben Haller Sámuel generális, az Almásy, Orczy, Okolicsányi, Gosztonyi, Hamar családok a birtokosok. 1836 táján a Haller örökséget Draskovics Károly bérlő, az Orczy-Okolicsányi-részt Hury Ferencnek és Nagy Józsefnek kezén találjuk. 1827-ben ugyanis Orczy József átruházta birtokait Hury Ferencre és nejére, Okolicsányi Máriára, 1845 körül pedig az egykori Györfy-birtok, majd Orczy János egyes birtokrészei Hanisz Imre kezére jutottak. (Uo.TT. 420, YY. 219, 282.) 1839-1840 táján a három nagyobb birtokos mellett igen nagyszámú kisnemesből állott a gyöngyöshalászi közbirtokosság. A XIX. század első felében Almássy József és Mihály, gróf Draskovich, gróf Esterházy, Gosztony, Orczy, Győrfy, Hury, Nagy, Hanulik, Fehér, Ludányi, Hamar, Petróczy és más családok voltak itt birtokosok. Jelenleg Biró Lajos dr-nak, Almássy István örököseinek és özvegy Hanisz Imrénének van itt nagyobb birtoka. Az Almássy József építtette kastély jelenleg Biró Lajos dr. tulajdona, de az eredetileg földszintes épületet, a mostani tulajdonos emeltette fel és alakíttatta át; ezenkívül özv. Hanisz Imrénének és Almássy István örököseinek van kastélyuk.
Az előbbit a Hury család, az utóbbit Almássy Gedeon építtette. A római katolikus templom 1350-ben épült, de most már teljesen át van alakítva.
 
A falu lélekszáma 1786-ban 1027, 1860-ban 1181. A XVIII. században használatos községi pecsétjében a címer alak a következő: róka nyakát átszúrja a fölötte levő páncélozott kar. Körirat: „Sigil V.M.Pagi Gos. Halas 1776.”

 

 
 

 


A község pecsétje

 

    

1848-AS NEMZETŐRÖK GYÖNGYÖSHALÁSZRÓL
 
 
ALMÁSY ERNESZT, GR. 32 éves, bérlő
ALMÁSY GEDEON 48 éves, kir. Tanácsos
ÁRVAY IMRE 25 éves, zsellér, szőlő- és házbirtokos
ASZTALOS PÁL 37 éves, zsellér, szőlő- és házbirtokos
 
BAGI JÓZSEF 30 éves, földbirtokos
BAGI PÁL 51 éves, esküdt, telkes, önkéntes
BALÁZS ANTAL 30 éves, zsellér, szől- és házbirtokos
BIKK ANDRÁS 22 éves, földbirtokos
 
CSOMÓS ANDRÁS 30 éves
CSOMÓS JÓZSEF 40 éves, szőlő- és háztulajdonos
 
ERDÉLYI ANDRÁS 24 éves, földbirtokos
ERDÉLYI JÓZSEF 57 éves, esküdt, telkes, önkéntes
 
FAJCSÁK JÓZSEF 35 éves zsellér, szőlő- és házbirtokos
FEJÉR (FEHÉR) ANTAL 30 éves
 
GAÁL JÁNOS 55 éves, telkes, önkéntes
GÁL FERENC 26 éves földbirtokos
GÁL JÁNOS, IFJ. 25 éves, földbirtokos
GÁL JÓZSEF 26 éves földbirtokos
GAZDAG ISTVÁN 63 éves esküdt, önkéntes
GAZDAG JÁNOS 22 éves földbirtokos
 
HAMAR ALAJOS 28 éves, födbirtokos
HEGEDE ANTAL 25 éves, földbirtokos
HEGEDE JÓZSEF 58 éves, esküdt, telkes, önkéntes
HOVANENCZ JÓZSEF 52 éves, önkéntes
HOVANECZ PÉTER 28 éves, földbirtokos
 
JACSO JÓZSEF 55 éves, telkes, beosztása önkéntes
JACSO PÁL 20 éves, földbirtokos
 
KECSKÉS JÁNOS, 35 éves zsellér, szőlő- és háztulajdonos
KELECSENDI ANTAL 45 éves telkes
KELECSENDI JÓZSEF 40 éves, földbirtokos
KIRIÁK ANDRÁS 60 éves telkes, önkéntes
KIRIÁK JÁNOS 75 éves bíró, telkes, önkéntes
KIRJÁK JÓZSEF 26 éves földbirtokos
KIS JÓZSEF 32 éves, bérlő
KOCSIS ALBERT 62 éves, önkéntes
KOCSIS ALBERT 38 éves földbirtokos
KOCSIS BERTALAN 26 éves
KOCSIS ISTVÁN 45 éves, telkes
KOCSIS ISTVÁN 38 éves, esküdt
KOCSIS JÁNOS 66 éves esküdt, önkéntes
KOCSIS JÁNOS FELSŐ, 30 éves telkes
KOCSIS JÁNOS ALSÓ IFJ. 30 éves földbirtokos
KOMJÁTHY ANDRÁS 40 éves, telkes
KOMJÁTHY ANTAL 41 éves esküdt, telkes
KOMJÁTHY JÁNOS 62 éves esküdt telkes, önkéntes
KOMJÁTI GERGELY 26 éves, földbirtokos
 
LÁBIK ANTAL 40 éves, zsellér,
 
MARKUS ISTVÁN 30 éves, zsellér, szőlő- és házbirtokos
MARKUS JÁNOS, 43 éves, zsellér, szőlő- és házbirtokos
MOLNÁR GÁBOR 30 éves földbirtokos
 
PETRÓCZY PÁL 29 éves, telkes
POLONKAI MIHÁLY 40 éves, telkes
 
SZABÓ LUKÁCS 31 éves, telkes
SZABÓ MÁTYÁS 51 éves telkes, önkéntes
SZALAY IMRE 21 éves, földbirtokos
 
TÍMÁR JÓZSEF 45 éves, telkes
TÓTH ANDRÁS 38 éves, telkes
TÓTH GÁBOR 25 éves zsellér, önkéntes
TÓTH ISTVÁN 31 éves telkes
TÓTH JÓZSEF 45 éves zsellér, szőlő- és háztulajdonos
TŐGYÖR JÁNOS 45 éves, telkes
VARGA ISTVÁN 48 éves, megye hadnagya, telkes
 
 
Forrás: 1848-as nemzetőrök Heves és Külső-Szolnok vármegyében, Eger, 1999