Gyöngyöshalász templomát és plébániáját az 1332/37. évi pápai tizedjegyzék említi. Az 1720-as évek elején már nem önálló plébánia, hanem Adács filiája, de az 1746. évi egyházlátogatáskor már ismét anyaegyházként működött, filiája Atkár volt; templomát romosodónak jelezték. 1771-ben kezdték el az új templom létesítését Rábl Károly gyöngyösi építőmester vezetésével. A későbarokk stílusban készült templomot Szent Anna tiszteletére szentelték. Berendezéséhez felhasználták az 1787-ben feloszlott egri trinitárius konvent templomának padjait is.
 |
 |
 |
Római katolikus anyakönyvei 1727-től maradtak ránk, az állami anyakönyvezés bevezetése után pedig önálló anyakönyvi kerület lett.
A falu műemlékei között tartják számon a templom bejárata előtt álló feszületet, melyet 1767-ben készítettek, valamint Nepomuki Szt. János 19. században felállított szobrát. A falu határában található a Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére, 1794-ben a Sárhegyen szőlőt birtoklók adományából épített kápolna, mely a későbbiekben búcsújáró hellyé vált.
 |
 |
 |
A Hanisz-kúria körfallal kerített, a gazdasági udvar közepén szabadon álló, 1800 körül átépített, földszintes klasszicista kúria; a II. világháború után mozi, majd raktár, később a termelőszövetkezet irodája kapott benne helyet. A település népi építészeti emlékeinek fennmaradását korlátozta az 1904. évi tűzvész, így a lakóházak csak az ezutáni időszakból maradtak meg.
A temető bejáratánál 1996-ban márványtáblát helyeztek el a két világháború hősi halottainak emlékére; a barna gránitlapok a ravatalozó bejáratának két oldalára kerültek az eddig ismert ötven hősi halott nevével.
 |
 |
